Kik az ujgurok?

UJGUROK gyökerei
*************************

Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk.

A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert. törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.

Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn.

1949-ben a Kínába tartó ujgur vezetők repülőgépe lezuhant. Ezzel az addig független állam szabad prédává vált. A kommunista Kína végleg bekebelezte az országot . Hszincsiang autonómiát kapott. Ez azonban csak papíron létezik. A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülők különböző kiváltságokat élveznek. Az ujgurok anyanyelvi iskolákat, szabad vallásgyakorlást követelnek. Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122- féle ásványkincset- köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.

A Közbeszéd vendége Hoppál Mihály akadémikus, az MTA doktora, aki elmondta, hogy az ősi gyökereket nagyon nehéz megállapítani. Az ujgurok ugyan törökök, egy sor érdekes nyelvi egyezéssel, “szakáll, bicska, dob”, tulipános motívumokat használnak, még a menyasszonyi láda díszítése is egyezik a magyarokéval.

Az akadémikus megjegyezte, az ujgurok nagyon régóta élnek a területükön. A török népek turki ágához kapcsolódnak és megtartottak egy sor olyan régi vonást, amit más népek – az iszlám hatása alatt – elvesztettek. A kínaiak korán elfoglalták a területeiket, így történelmileg joggal tartanak igényt rá. Hatalmas ez a föld, Kína 1/6-része, úgy hívják: Ürümcsi – gyönyörű hely – jegyezte meg az akadémikus.

Hoppál Mihály hozzátette: az ujgurok általában földművelők voltak. Ők voltak az a nép, akiknek a területén keresztül vezetett a selyemút, amely összekötötte a keletet a nyugattal. Egy-egy dinasztiának fontos volt, hogy ezt kézben tartsa. Az ujgur kis népek tömkelege, itt élnek kazahoh, kirgizek, türkmének, még mandzsuk is, akiket Mandzsuriából telepítettek át. Megtartották a sámánizmusukat. Állítólag Kőrösi Csoma is az ujgurokhoz akart elmenni.

Az ujgurok egy türk nép a mai Kína észak-nyugati részén. A régió hivatalos kínai neve Xinjiang (vagy Sinkyang) Ujgur Autonóm Régió(XUAR), de az őshonos ujgurok a történelem folyamán használt Ujgurisztán, Kelet-Turkesztán esetleg egyszerre mindkét nevet, használják. Ebben az írásban az Ujgurisztán nevet használjuk a régió megjelölésére.

A mai ujgurok és Ujgurisztán

Közép-Ázsiában, Pekingtől 1500 mérföldre, Ujgurisztán északon Kazahisztánnal határos, észak-keleten Mongólia, észak-nyugaton és nyugaton pedig Kirgizisztán és Tadzsikisztán határolja. Ujgurisztántól nyugatra és dél-nyugatra terül el Afganisztán és Pakisztán, délre pedig Tibet és India. Tőle keletre terül el Kína. Kelet-Turkesztán terület hatalmas, mintegy 640.000 négyzet kilométer— – Kína területének egy hatoda, földrajzi értelemben Kína legnagyobb tartománya.Ujgurisztán türk népességét, amelyet a vérség, a nyelv, a hagyomány és a vallás köteléke köt össze, az orosz vörös imperialisták mesterségesen osztották meg, ujgurokra, kazakokra, kirgizekre, üzbégekre és tatárokra. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az ujgurok több mint 7 millióan vannak, a kazakok 1 millió, a kirgizek 150.000, az üzbégek 15.000, míg a tatárok 5.000 főt számlálnak. Mindazon által nem hivatalos ujgur források 15 millióra becsülik az ujgurok lélekszámát. Ezeken a népcsoportokon kívül Ujgurisztánban élnek még han kínaiak, mandzsuk, huik, és mongolok is. Jelenleg az ujgurok képezik ujgurisztán legnagyobb népességét, ez a jelen írás róluk szól, ám mindaz amit ez az elősorol ugyanúgy érvényes a többi türk népcsoportra is.Az ujgurok és a han kínaiak eltérő rasszhoz tartoznak.  Az ujgurok az európai nagyrasszhoz tartoznak és elsődlegesen Nyugat-Európa lakóhoz hasonlítanak. Ujgurisztán Kína természetes határain kívül fekszik, attól földrajzilag elszigetelve, lakossága 1949-ben még 96%-ban volt türk.

Az ujgur civilizáció

A történelmi feljegyzések szerint az ujgurok történelme több mint 4000 évre nyúlik vissza. A történelem során az ujgurok egy sajátos kultúrát és civilizációt fejlesztettek ki, és járultak hozzá az emberi civilizáció fejlődéséhez. A XIX. század végén és XX. század elején Ujgurisztánba vezetett európai, amerikai, japán tudományos és régészeti expedíciók számos barlangtemplomot, kolostorromot valamint értékes miniatúrákat, könyveket és dokumentumokat tártak fel, amelyeknek híre hamarosan világszerte számos érdeklődő figyelmét keltette fel. Az ujgur kultúra és civilizáció eme történelmi relikviáinak főbb kollekcióit a berlini, londoni, párizsi, tokiói, leningrádi múzeumokban valamint az Új-Delhii Közép-Ázsiai Régészeti Muzeumban őrzik. Ezek az Ujgurisztánban fellelt relikviák, kéziratok és dokumentumok nagyrészt az ujgur civilizáció alkotásai. A századok során az ujgurok három fajta írásrendszert használtak. A VI. és VII. században a kök-türkökkel közösen a orhoni róvást használták. Később bevezették az ujgurírásként ismert irásrendszert. Ez az írás mintegy 800 éven keresztül volt használatban, és az ujgurokon kívül más türk népek, a mongolok és a mandzsuk is használták, kínai uralmuk kezdeti szakaszában. Az Iszlám X. századi felvétele után az arab abc került bevezetésre, ami a XI. századtól vált általánossá A korai ujgur irodalmi alkotások nagy része buddhista és maniheus vallási szövegek fordítása ám van köztük narratíva, költemény és epikai munka is. Ezek közül többet lefordítottak német, angol és orosz nyelvre. Az iszlám felvétele után az ujgurok megőrizték kulturális vezető szerepüket Közép-Ázsiában. Az ujgur írástudók felvirágoztatták az újra birtokba vett világot, az ujgur irodalom felvirágzott. A több száz ebből a korból fennmaradt munka között található a Kutat-ku Bilik, Yusuf Has Hajip munkája(1069-70), Divan-i Lugat-it Turk Mahmud Kashgari tollából, Atabetul Hakayik Ahmet Yuknekitől. Az ujgurok kiterjedt orvosi ismeretekkel és gyakorlattal bírtak. A Sung dinasztia(906-960) korából való feljegyzések szerint, egy ujgur orvos Nanto, Kínában járt ahová számos a kínai orvosok által nem ismert gyógynövényt vitt magával. A legismertebb, Shi-zhen Li(1518-1593) által írt orvosi kézikönyv 103, az ujgur gyógyászatban használatos gyógyfüvet említ meg. 

UJGUR TESTVÉREINK A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚN

****************************************

Az utóbbi években a kínai hatóságok különböző intézményeket állítottak fel a tradicionális ujgur gyógyászattanulmányozására. Az ujgurok más területeken is magas szintet értek el, mint az építészet, művészet, zene és könyvnyomtatás. Nyugati tudósok munkája szerint, Ujgurisztánban fellelt dokumentumok tanúsága alapján megállapítható, hogy ujgur földműves hivatalos nyelvezettel megírt dokumentum megírására volt képes akkor, amikor Európában erre még csak keveseknek volt meg a kellő ismerete. Megállapították, hogy az ujgurok könyveket nyomtattak már évszázadokkal azelőtt, hogy Guttenberg felfedezte volna nyomdát. Az is közismert tény,hogy az ujgurok nagy hatással voltak középkori kínai költészetre, irodalomra, színjátszásra, zenére és festészetre. Yen-de Wang. aki nagykövetként szolgált a Karahoja Ujgur Királyságban 981 és 984 között, feljegyzéseiben a következőket írta: “Mély benyomást tett rám ez kiterjedt civilizáció, amit az Ujgur Királyságban találtam. Az egész királyság területén felépített templomok, kolostorok, falfestmények, szobrok, tornyok, kertek, házak és paloták szépsége leírhatatlan. Az ujgurok nagyon ügyesek az arany és ezüst művességben, a fazekasság és agyagművesség területén. Azt mondják, Isten különleges tehetséggel áldotta meg e népet.” Az iszlám előtt az ujgurok sámánhitüek, buddhisták és maniheusok voltak.

 A buddhizmus felvétele időszámításunk kezdete körüli időre tehető, ami aztán gyorsan terjedt Ujgurisztán türk népei között. Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek. Kucha városában több mint 50 buddhista templom, könyvtár és a szegényeket istápoló népjóléti intézmény volt. Hotan városában 14 nagy t és számos kisebb kolostor állt. Az ujgurisztáni ujgurok 934-benv vették fel az iszlámot, a Karahanida Satuk Bughra Kán uralkodása alatt. Azóta az iszlám az ujgurok egyetlen vallása, mind a mai napig. Az ujgur hatalom, tekintély és kultúra a történelem hosszú folyamán át virágzott és több mint 1000 éven át uralta Közép-Ázsiát majd meredek hanyatlásba kezdett a mandzsu invázió után, majd a nacionalista de különösképp a kommunista Kína uralma alatt.

Ujgurisztán egy megszállt ország

Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebbmegszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán ősi, elválaszthatatlan kínai föld. A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében. A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek. A következőkben néhány történelmi adalék a kínai megszállásokról: 1. A Wu ti korban, Li Kuang tábornok Kr. e. 104-ben elfoglalta Ujgurisztánt, de Ujgurisztán népe visszaszerezte függetlenségét Kr. e. 86-ban, a kínai katonák legyőzésével. 2. A Hsuan Ti korban, Chang Chi tábornok megtámadta és elfoglalta Ujgurisztánt Kr. e. 59-ben. Azonban Kr. e. 10-ben az ujgur kánok legyőzték a kínai seregeket és visszanyerték szabadságukat. 3. A Ming Ti kor Második Kán Dinasztiája idején Pan Chao tábornok belháborút indított Ujgurisztán megtámadásával, Kr.u. 73-ban. Ez a háború mintegy 28 éven át tartott. Kr. u. 102-ben Pan Chao visszatért Kínába, majd egy évre rá fiának Pan Yungnak menekülnie kellett az őt legyőző ujgur kánok elől. Ekkor Ujgurisztán újból visszanyerte biztonságát és függetlenségét. 4. A Topa(Wei) korban, Ujgurisztán adót volt köteles fizetni Kínának, 448-tól 460-ig. 5. 657-ben a Tang dinasztiabeli Kau Tsung elfoglalta Ujgurisztánt, de 669-ben a Gök Türk kánok kiűzték a kínaiakat Ujgurisztánból. 6. 747-ben Kau Tsung a koreai Kao Sien-chi tábornokot nevezte ki a kínai seregek parancsnokává és megbízta az egymással hadakozó ujgur kánok egy csoportjának támogatásával. Ez a tábornok kihasználva az ujgurok megosztottságát, rendkívül agyafúrt és kegyetlen módon állította szembe egymással az ujgurokat, és így sikerült Ujgurisztánt kínai alávetettségbe taszítania. Azonban az ujgurok 751-ben arab segítséggel megsemmisítették Kao Sien-chi erőit és így elnyerték függetlenségüket.

Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen. Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és időleges maradt. A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt. Abban időszakban(Kr. e. 104-Kr. u. 751) általánosságban baráti volt viszony és kereskedelmi kapcsolatok létesültek Ujgurisztán és Kína között. Az újabb keletű kínai történelmi könyvek és politikai szándék ezeket a kapcsolatokat hátsó szándékoktól öveztetve úgy igyekszik beállítani, mint Ujgurisztán Kínának való alávetettségének bizonyítékát, hogy így legitimálják Ujgurisztán iránti igényüket. Miután az arab, türk és tibeti erők kiűzték a kínai megszállókat 751-ben, mintegy 1000 esztendő telt el a kínai mandzsu uralkodók hódításáig. Ez alatt a hosszú időszak alatt nem Kína volt az egyetlen fontos diplomáciai tényező Ujgurisztán számára. Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében. A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlődés saját útját járta. A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése “új tartomány”) Tartomány néven. Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt. 1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki(átlagosan négy évente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért. 1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn. A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét. A kommunista Kína, azóta gyarmatosító uralmat valósít meg Ujgurisztánban. Az ujgurok leírhatatlan szenvedéseket kellet kiálljanak az embertelen idegen elnyomó uralom alatt. Dacára a szenvedéseknek és a kulturális genocídiumnak az ujgurok lelkét nem sikerült megtörni. A hozzáférhető kínai források szerint, az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szünt meg.

Forrás: Ujguria
********************************************************

Ujgur konyha

******

Az ujgur konyha jellegzetes színfoltja az ujgur kultúrának. Ötvöződik benne a kelet és nyugat, múlt és jelen, az ügyesség a szépség és harmónia. A Közép-Ázsia-i népek konyhájához, – és a magyar konyhához is -, hasonlóan inkább tészta alapú, kevés rizst használnak. Az ujgurok Közép-Ázsia ‘bolgár kertészei’, ennek megfelelően nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt használnak. Vallási hagyományaik következtében, legjellegzetesebb ételeik a grillezett bárány, a kebabok, a sült halak és csak utána a rizs, amit kézzel fogyasztanak. A következőkben néhány népszerű ujgur étel ismertetésére vállalkozunk. A hideg ételeket két csoportba sorolhatjuk, a nyers zöldségekből készült ételek, illetve főtt és sült zöldségekből készült hideg ételek. A nyers zöldségek, mint amilyen a retek, paradicsom, uborka, paprika, zöldbab, szójacsíra, káposzta, sárgarépa, stb., ecetes vagy forró olajos borsos, fűszeres öntettekkel készült saláták összetevői. A főt vagy sült zöldségekből készült salátákhoz ugyanezeket a zöldségeket használják, hússal, rizzsel, keményítővel, tojással együtt tálalva.

A gül’ tavaq

A gül’ tavaq – virág tál – különleges helyet foglal el a hidegtálak között. Zöldségekből, húsokból, fűszerek hozzáadásával készül. Az étel hozzávalói változnak, az éppen rendelkezésre álló szezonális zöldségek függvényében, de ez mindig egy nagyon szép, dekoratív, apróra vágott zöldségekből és húsokból összeálló étel. Egészében véve az étel úgy néz ki, mint egy színes virág, sokszínű szirmokkal. Az ujgurok körében legnépszerűbb első fogások

shova – különböző zöldségekből és rizsből készült zöldség és erőlevesek.

süyuqash – tésztás levesek, mely kétféle lehet, úgymint húslevesek és rántásos levesek.

Az ujgurok ezeket az ételeket a munkában megfáradtak ételeinek is hívják. Ízüket a friss fűszernövények és a friss gyökérzöldségek adják meg.

·        qalighaç tili, fecske nyelv alakú tésztával készült leves

·        üzmä süyuqash, könnycsepp alakú tésztával készült leves

·        yeip uzup tashlash, könnycsepp alakú tésztával készült leves

·        halivash, nagy kocka tésztás leves

·        omach, reszelt tésztás leves

A levestészták és levesbetétek árpa-, rizs-, búza-, és kukoricalisztből is készülhetnek. Ez utóbbi étel leírása egyébként szerepel a XI. századi neves tudós, Kasgari Mahmud “Divanu Lughat-It Türk”, című török szótárában is, más népek konyhájában azonban nincs megfelelője. Az omachnak számos változata van, ezek közül az egyik sumulyak, amely a halotti torokhoz kapcsolódó étel.

A längmän a legnépszerűbb étel az ujgurok közt. Hosszú szálas tésztát tartalmaz, amit szósszal tálalnak. Minden ujgur ételnek van szimbolikája. Ezt az ételt a szerelem ételének tartják. A szerelemnek olyan hosszúnak kell lennie, mint a tésztának. Az ujgurok négy fajta längmänt készítenek, az évszaktól függően. Tavasszal a szósz újhagyma, jusäy hajtások, zeller és retek felhasználásával készül.

A längmän

Nyáron, uborka, fokhagyma, kelbimbó, usun, rövid és hosszú vesebab, paradicsom, zöld és piros paprika, padlizsán, hagyma és a zöldhagyma kerül bele. Télen a längmän szárított és tartósított zöldségekből, savanyúságból készül. A längmän elkészítése sokféle lehet, a tészta vastagsága változó, azon kívül többféle gabonából is készülhet.

A manty szimbolikája a dzsigitekhez köthető, a bátor férfiak étele. A manty gőz fölött, speciális konyhaeszközzel készül. Ez a konyhaeszköz kétféle is lehet, az egyik két egymásba fordított szita, amit qasqannak hívnak, a másik egy nádból font lapos edény, amit dzimbilnek neveznek. Ezt az ételt is többféle képen lehet elkészíteni, különböző tésztákból és töltelékkel. A tészta lehet kelt vagy keletlen tészta. A töltelék is változhat, tartalmazhat sütőtököt, húst, hagymát, jüsäyt, fügét, lóherét, újhagymát, birsalmát, zöldségeket, és egyebeket.

A çöşürä (ravioli) az új házasok étele és a lakodalom másnapján tálalják az ifjú párnak, ezzel kívánva nekik bőséges gyermekáldást. A çöşürä egyaránt lehet első vagy második fogás.

Az ujgurok gyakran főznek polo-t, nálunk ismertebb nevén piláfot, általában a vendégeknek. Lakodalomban vagy halotti torra, az étel elkészítéséhez sokan szakembert hívnak, az úgynevezett aşpäzt, ugyanis az ujguroknál a polo elkészítése meglehetős fizikai erőt igényel. Az összetevők: rizs, hús, sárgarépa és hagyma, de gyakran gazdagítják mazsolával vagy fokhagymával.

A samsa az egyik leginkább tisztelt ősi ujgur étel. Ez egy darált hússal, sütőtökkel és különböző zöldségekkel és gyümölcsökkel töltött pogácsaféle. A samsa sülhet kemencében – a tonoban, amiben a kenyeret is sütik- vagy főhet bográcsban. Attól függően, hogy melyikben készül, más-más sós tésztát gyúrnak hozzá. A tonóban készült samsa tésztája kemény. A bográcsban főtt samsa tésztája pedig lágy, vagy esetleg kelt tészta is lehet.

A pöre egy apróra vágott hússal és hagymával töltött pite, tele gyógynövényekkel, jüsäyvel, lóherével, búzacsírával, kaporral, káposztával és korianderrel.

A gos nan – hús kenyér – bográcsban sütött, hússal, hagymával töltött pogácsa.

Az olouh nan – gőz kenyér – egy sárgarépa, sütőtök, jüsäy, újhagyma, stb. töltelékkel készült tekercs.

Az öpkä-esip készítése maga a töltés művészete. Birka, bárány vagy borjú vágásakor, a hentes óvatosan veszi ki a tüdőt, melynek sértetlenségéről felfújással győződik meg. A töltelék folyékony tészta, mely tejjel, tojással és olajjal készül, amit aztán átszűrve a tüdőbe töltenek. A bekötött végű tüdőt aztán lobogó vízbe eresztik.

Az ujgur kenyér búzalisztből, néha kukoricalisztből készül. Az élesztős vagy kovászos tésztát a tonóban sütik meg, nagy és lapos pita alakúra, ez a çong nan, vagy kicsire és vastagra, amittogaçnak hívnak. Bográcsban készül a rövid felfújt pita, a qatlima, és az olajjal és tejszínnel készült tésztából sütött poşqal. Az ünnepnapokat változatos formájú rövid tésztákkal tisztelik meg, mint amilyen a sangza. A tonóban sült kenyeret tartják a legegészségesebbnek és legtáplálóbbnak, mivel az a tűz hőjét szívja magába. Az ujgur konyha több mint negyvenféle kenyeret ismer. Az ujgur konyha rendkívül népszerű Közép-Ázsia szerte, sok városban és faluban működik ujgur étterem. Az ujgur bárány arrafelé majdnem olyan híres, mint a pekingi kacsa.

Elkészítésének módja a következő: a kétéves bárányt leölik, lenyúzzák a bőrét, besózzák kívülről és belülről, majd roston kezdik sütni. Mikor félig elkészült, leveszik, és egy tojásból, apróra vágott gyömbérből, borsból és mogyoróhagymából készült szósszal kenik meg. Ezután a húst újra felteszik a rácsra, ahol további egy órán keresztül aranybarnára sütik. Az eredmény: kívül ropogós, belül omlós húst kapunk.
Best of Budapest – gasztronomia

A tea fontos helyet foglal el az ujgur étrendben. Hagyományosan szeszes italt nem fogyasztanak.

Ujgur tea

Mivel a Selyemút keresztül haladt az ujgurok lakta területeken, már ősidők óta ismerik a teázást. A tea elkészítésének is számos módját ismerik, és nekik is megvannak a saját teaszertartásaik. A Semirechye (hét folyó vidéke) béli ujgurok készítik a sós és tejes atkän çayt. Tejszín, tejföl, vaj kíséretében egy nagy tálban, az apkur cinaban szolgálják fel.
Ez egy nagyon tápláló ital, általában reggelire isszák. A kiadós és tartalmas ételek után általában fekete teát – syn çayt – és édességet szolgálnak fel. A fergánai (üzbegisztáni) ujgurok inkább a zöld teát, vagy ahogy ők nevezik a kök çayt részesítik előnyben.

Forrás:
Uyghur Food