A SZÉKELYSÉG fővárosa, gazdasági és szellemi központja, az egykori Maros-szék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye. Lakosságát tekintve Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.
*** NEVÉNEK EREDETE ***
1332-ben Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely), 1349-ben Sekulvasarhel néven említik. A Sekulvasarhel, avagy Székelyvásárhely nevet ha a magyar megnevezésből kiindulva vizsgáljuk és nem a latinból, akkor a név “Székely” részének az eredete kétséges. Először is székely népet vagy Székely családot jelenthet. Sok etnográfus a második lehetőséget elveti és helyette azt állítják, hogy a “Székely” szó a település közelében lévő Székelyfalváról (a települést először 1467-be említették, majd a 17. század folyamán eltűnt) ered. Ezt a Torja és Torjavásárhely (később Kézdivásárhely) esete is alátámaszthatja.
1616-ban Bethlen Gábor városi rangra emelte Marosvásárhely néven. A román Târgu Mureş és a német Neumarkt am Mieresch tükörfordítás a magyarból. Azelőtt a románok Oşorhei-nek (ejtsd:Osorhéj) hívták.
***************************
*** Régi látkép ***
“A délkeleti irányból lefolyó Poklos patakának Marosba szakadásánál egy lomberdők által koszorúzott hegyfok szögellik ki. – Ez Nagyerdő nevét a tetejét koronázó s oldalait borító több száz hold kiterjedésű azon csereerdőről veszi, mely itt ezen erdőszegény vidéken a Nagyerdő elnevezést jogosan kiérdemli. Ezen hegységnek vég elő fokát SOMOSTETŐ-nek nevezik; ott vannak Vásárhelynek szép nyaralókkal, borházakkal és csinos gloriettekkel tarkázott szőlői (mely szőlők Trébely nevet viselnek). Maga a város e hegyfoknak térbe enyésző legalsó lépcsőzetén és annak a Maros által körülkanyargott észak-nyugati alján igen regényesen és festőileg fekszik, s főként az alulról jövő előtt egy tekintélyes nagy városnak tűnik fel; mint mellékelt – ezen oldalról felvett – címképünk is láttatja. Ha Vásárhely a távolból költött várakozásnak nem is felel meg, azért az mégis a Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12.000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos összeírás szerint 11.710), mi az 1837-ki népszámláláskor talált 7348 lélekhez viszonyítva igen kedvező népszaporodást mutat. Ezen lakosság kivétel nélkül székely, mert úgy a kevés számú keleti vallásúak, a lutheránusok, zsidók és letelepült idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E népség igen nagy értelmiségi járulékot ád; mit a kir. tábla, a reform. főiskolája és a kath. gimnázium itt léte hovatovább örvendetesen gyarapít, e mellett polgárságának igen nagy része ipart, kereskedést űz, de azzal kapcsolatosan – mint minden székely város lakossága – a föld és- szőlőművelést is nagy előszeretettel gyakorolja.”
Bővebben: Marosvásárhely látnivalóinak listája
Marosvásárhely Maros megye egyik legnagyobb turisztikai állomásai közé tartozik. A fő látványosságnak számít a belváros, de a belvároson kívül a Somos-tetőn található állatkert, Weekend telep és a minden évben megrendezett Félsziget Fesztivál is igen népszerű a turisták körében.
********************************
Marosvásárhely népszámlálási adatai 1930-2002-ig
1930: 38 517 (románok: 9.795, magyarok: 22.387, németek: 632, romák: 400. Vallásuk szerint római katolikus: 8.029, református: 13.534, unitárius: 1.024, ortodox: 4.501, görög katolikus:5.286,
1975: 114 3262
1992: 164 445
2002: 149 577 (előtelepülések nélkül)
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:
Románok – 75 533 (50,34%)
Magyarok – 70 110 (46,73%)
Cigányok – 3 660 (2,43%)
Németek – 304 (0,20%)
Összesen: – 150 041 lakos.
******************************
***Egy kis vers….***
Te vagy hát, óh Maros jámbor magyar vára
Hol összefut a jó és a gonosz határa,
Te vagy a pont, melynél a vadság eltűnik,
Te vagy, hol az ember érezni megszűnik.
Vigyázz! mert közel van a homálynak partja
Elnyel, ha az észnek fénye meg nem tartja
Akinek díszére építsél templomot,
És a vakság ellen hányj több-több ostromot.
Tele oly lelkekkel termékeny kebled,
Kikben meg-megannyi Mentorid tiszteled,
Kiket a nemzetnek és a két hazának
A biztató egek gyámólul adának. (Csokonai Vitéz Mihály)
***TESTVÉRVÁROSOK***
Baja, Magyarország
Budapest XI. kerülete, Magyarország
Kecskemét, Magyarország
Szeged, Magyarország
Zalaegerszeg, Magyarország
Ilmenau, Németország
Bournemouth, Egyesült Királyság, Anglia
East Renfrewshire, Egyesült Királyság, Skócia
Güzelçamlı, Törökország
A legkorábbi ismert írásos említés 1nnyal Marosvásárhely legjelentősebb kulturális öröksége a Teleki Téka. A könyvtárat 1802-ben létesítette báró Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt, több
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése